Tudta-e?
A vadgesztenyéről:
Az eszcin, vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) magjából (Hippocastani semen) kivonható szaponin származék. Az eszcin népgyógyászati alkalmazása mellett, már klinikai megfigyelések során is igazolódott a perifériás keringés javító, nyirokkeringést fokozó, vénatonizáló (vénák rugalmasságát fokozó) hatással rendelkezik.
A nemzetség holarktikus – Észak-Amerikában több faja él, mint Európában. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik (például a közönséges és a hússzínű vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.
Az egyes fajok fák vagy bokrok. A fák koronája általában terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5–9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levélkék válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas.
Két-, illetve háromszínű virágaik nagy, felálló bugákba állnak össze. Termésük a gesztenye (Castanea) fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tüskés, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik.
A gesztenyegyümölcs antioxidáns hatású, ”sejtvédő” E vitaminban gazdag és a belőle készített hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz ebből az értékes vitaminból. Ez a mennyiség a gesztenyét kiemeli ebből a szempontból a gyümölcsök csoportjából – ahová táplálkozástanilag sorolják.
A többi gyümölccsel összehasonlítva azt találjuk, hogy meglehetősen magas a gesztenyében az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1 vitamin (tiamin), a B2 vitamin (riboflavin), valamint a B6 vitamin (piridoxin) mennyisége is.
Kevéssé ismert, hogy „gyümölcshöz méltóan” a C vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében, ami a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas érték.
A gesztenye 100 grammonként 20 mg nátriumot, 553 mg káliumot, 94,6 mg kalciumot és 90 mg foszfort tartalmaz. Ezek az ásványianyag- értékek is a legtöbb gyümölcshöz képest kimagaslóak, ami csak részben tudható be a többi gyümölcsénél magasabb szárazanyagtartalomnak.